Még mindig nem utaztunk el. Csak még pár infó az utazás előkészületeiről. Ígérem, rövid leszek.

Pakolás

Be kell valljam, imádok pakolni! Persze csak ha épp utazás előtt állunk. Hazaérkezés után már nem dob fel túlzottan a dolog. Ez a pakolás több kihívást tartogatott számomra, mint általában, ugyanis fogalmam nem volt róla, hogy mire számíthatok. (Mint azt a cikk előző részében említettem az időjárás teljesen kiszámíthatatlan) Hány túracucc kell? Szükségem lesz olyan ruhára, amiben mondjuk egy étterembe el tudok menni? Mennyire érezzük majd hidegnek a levegőt? Milyen cipőt vigyek? És mennyit? Mire telepakoltam a nappalit ruhával és már a csilláron is zoknik lógtak, rájöttem, hogy egy hajókofferbe sem férne bele ennyi ruha, úgyhogy egy kisebb hisztit követően otthon hagytam belőlük egy párat. Ezen a ponton kerül a képbe két fontos kérdés.

Mit vigyél mindenképpen?

Minél rétegesebb öltözetet. Aláöltözet, többrétegű kabát, túrazokni, vékonyabb sapka, vékonyabb kesztyű. Bár az időjárás első ránézésre megtévesztő, de tavasszal, nyáron és ősszel csak szél- és vízálló cuccokra lesz szükséged. Ez nem a vastag, kötött ruhadarabokat jelenti. Inkább legyen több vékony réteg, hogy bármikor könnyen le és fel tudsz venni. 
Kell továbbá egy szuper túrabakancs. Ezt már az előző részben is írtam, de most megmutatom én milyet vettem. Vízálló, szélálló, magasszárú, fűzős, tartja a bokámat, 5-6 óra mászkálás után sem fájt benne a lábam. Ilyet vagy ehhez hasonlót ajánlok, nálam jól vizsgázott.
Fényképezőgépet: én csak telefont vittem, de néha azt éreztem, hogy kevés. arról nem is beszélve, hogy voltak helyzetek, ahol attól féltem, hogy a kesztyű miatt kicsúszik a kezemből. Bár nem kényelmes állandóan cipelni egy nagyobb gépet, de a nyakadba tudod akasztani és egy ilyen helyen olyan szép képeket lehet vele készíteni, hogy majdhogynem indulhatsz egy National Geographic fotópályázaton. És a fényképező alatt semmiképp sem az iPad-et értem...
Fürdőrucit: bár az időjárás alapján ez lett volna az utolsó, ami eszembe jut, de mivel tele van a sziget meleg vizű forrásokkal és szinte minden apartmanhoz tartozik egy hot tub, így mindenképp vinni kell egyet. Óriási élmény este, egy fárasztó túra után a csillagokat kémlelve egy hot tub-ban áztatni magad! :)
Kis túrahátizsákot: Izlandon jó esetben mindennap mászkálni, túrázni fogsz, így nem árt betenni egy - természetesen vízálló borítással rendelkező - kisebb (20 l-es) túrahátizsákot. Jó ha a mellkasodnál és a hasadnál össze tudod csatolni, mert így a pántok nem húzzák le a válladat. Nekünk ilyen van, praktikus és nagyon kényelmes.

Mit ne vigyél?

Bár mi nem mentünk étterembe, meg semmilyen fancy helyre, de ahogy elnéztem Izlandot, szinte mindenhol csak (hobbi vagy hardcore) túrafelszerelésben mászkálnak az emberek. Legalábbis jobb esetben. Ugyanis volt egy-két eset, amikor egy túra kellős közepén belefutottunk magassarkú csizmás vagy balerinát viselő lányokba. Nem ajánlom az ilyen, városi öltözéket. Se a terep, se az időjárás nem alkalmas ilyen ruhák viselésére. Eleshetsz, megcsúszhatsz, elázhatsz és ezek a darabok nem elég biztonságosak. Arról nem is beszélve, hogy tönkre is mehetnek.
Nem lesz szükséged sminkre és ékszerekre. Mivel nő vagyok, óriási késztetést éreztem, hogy vigyek "csak egy fülbevalót" vagy "csak egy szempillaspirált", de hál' Isten, hogy nem tettem. Tök felesleges. Őszintén szólva jó volt egy hétre megszabadulni minden sminktől és ékszertől.
Izlandi koronát sem fontos vinni. Itthon nem is tudsz váltani és szerencsére még az utolsó kisboltban is tudsz kártyával fizetni. Szóval nem fontos ezen pörögni. (pár eurót esetleg átválthatsz a reptéren, ha mindenképp szeretsz magadnál tudni némi helyi pénzt)
Bármiféle szúnyogriasztó nélkül megleszel, mert nincsenek szúnyogok. Lehet, hogy nyáron előfordul 1-1, de ősszel, télen, tavasszal nem jellemző. Barátomnak a szokása mindenhova vinni valamiféle szúnyogriasztót, de most szerencsére meg tudtam győzni, hogy ide csak plusz egy kacat lenne.

És végezetül: kinek ajánlom Izlandot?

Mindenkinek, aki szereti a természetet, szeret túrázni, természeti csodákba botlani minden kilométeren, sokat sétálni, tiszta levegőt szívni, szabad levegőn tölteni minden egyes napot. Azoknak, akiknek elegük van a városi nyüzsgésből, szmogból. Akik nem bánják, ha egész héten szinte ugyanabban a ruhában vannak (alsóbb rétegeket leszámítva) és nem az utolsó divat szerint vannak felöltözve. Akiket nem zavar a sár, az eső, a szél.

A látvány úgyis mindenért kárpótol! :)

Sokaknak bakancslistás helyszín ez a gyönyörű szigetország. Nekem is azt volt. Na jó, egy picit még az is marad, mert maradt még bőven látnivaló, amit az egy hetes "telelésünk" alatt nem tudtunk megcsodálni. Bár nem szokásom, de most kivételesen még utazás előtt elolvastam pár cikket, blogot, mert nem tudtam pontosan mire számítsak. Jó oké, ez nem olyan, mint oxigénpalack nélkül megmászni a Mount Everestet, de akkor is... Nem jött rosszul pár tipp.

És akkor most én is megosztok egy-két hasznos apróságot az ide készülőknek:

Időjárás
A legkardinálisabb pontja az utazásnak. A szigetországban alapvetően rengeteget esik az eső és fúj a nem kis erejű szél. Ezt még tetézheti a hó és télen a napsütéses órák igen csekély száma. Most, szeptemberben még pont határeset a helyzet. Sokat van világos, 10-12 fok van és pont elviselhető mennyiséget esik az eső. Nem mondom, hogy nem örültem volna, ha nem ázunk el egy hét alatt legalább 3x, de a http://www.vedur.is/ honlapot bújva egész jól elkerültük az esőt.

Ruházat
Bár a párommal rendszeresen túrázunk Magyarországon, de még így is rá kellett szánnunk pár órát és pár ezer Ft-ot arra, hogy Izland-kompatibilis ruházattal tudjunk felszállni a repülőre. A legfontosabb ruházat kimerül egy szuperkényelmes, vízálló túrabakancsban, egy 3in1 túrakabátban (kivehető polárbéléssel), egy vízálló, vastagabb túranadrágban, sálban, sapkában és kesztyűben. Ezekből megéri jó minőségűt, tartósat venni, a többi már egyénfüggő. Nekem pl. nem voltak tutiszuper aláöltözeteim, de egy-két top, póló is megteszi. A dolog pikantériája az volt, hogy szeptember elején nem lehet ilyen cikkeket kapni a sportboltokban. Nem kis keresésbe, rohangálásba került mire például találtam egy viszonylag szélálló, vékonyabb sapkát. Mindenhol azt mondták az eladók, hogy majd szeptember végén jönnek az ilyen őszies darabok. Hát jó jó, de én most fogok megfagyni enélkül, kérem szépen. Ha úgy látod, nincs most pénzed ilyen kiadásokra, kérj kölcsön! Biztos lesz, akinek akad egy jó túrakabátja vagy kesztyűje. Persze ezalól kivétel a túrabakancs, azt nem ajánlott kölcsön kérni.

Szállás
Gondolkozz előre! Mi 4 hónappal az út előtt foglaltunk, de már így is szűk volt a kínálat. Izland egyre népszerűbb és egyre elérhetőbb, ezért nem árt jó előre bújni a szállásokat kínáló oldalakat. Mi 3 különböző helyen laktunk, mindháromszor faházban. Neten keresztül foglaltuk őket némi keresgélés és tanakodás után. Nem feltétlen szükséges utazási iroda segítségét kérni a szervezéshez, ha szeretünk mindent magunknak kitalálni. A faház jó választás abból a szempontból, hogy minden konyhai eszköz rendelkezésre áll, így ha van rá igényed, tudsz főzni vagy hideg kaját enni. Az ottani árakat ismerve ez nagy segítség lehet.

Pénz
Na, hát ebből jó ha van. Bár Izland tényleg elérhető, főleg mióta a Wizz Air heti 2x repül oda, de akkor is a világ egyik legdrágább országa. Drága az autóbérlés, a benzin, a szállás, a kaja, az alkohol és még sorolhatnám. De saját tapasztalatból azt is tudom, hogy meg lehet oldani viszonylag "olcsón". Mi csak szupermarketben vásároltunk és így oldottuk meg az étkezéseinket. Étterembe egyáltalán nem mentünk, nem éreztem úgy, hogy bármelyik húsmentes kaja is érne 6-7000 Ft-ot vagy egy leves 4-5000-et. A másik apró trükk, hogy inkább sétáltunk ahelyett, hogy fizettünk volna 1500 Ft-ot a parkolásért. Így nem általában nem tudtunk a látnivalók közelében megállni, de ezt a plusz pár 100 m-t egyáltalán nem bántuk. 

Kaja
Bevallom én azt hittem szinte semmi vegán kaja nem lesz a szigeten, de óriásit kellett csalódnom. A szupermarketekben kifejezetten széles választék volt. (kenyerek, kencék, sajtok, joghurtok, tejek, müzlik, magok). Bár mi, tanulva az eddigi utainkból, elég sok kaját vittünk magunkkal. Jól jön, de nem létszükséglet. Talán az árak miatt éri meg itthonról vinni pár dolgot, de attól nem kell félni, hogy éhen maradunk. Még vegánként sem!

Folytatása következik...

Bár nem csak a futás lehetne kiemelve a címben, de mostanában ezt a sportágat volt lehetőségem legtöbbet űzni és ennél a mozgásformánál vettem észre ezeket a pozitív hozadékokat. Kiemelhetném még az úszást, vagy bármi olyan sportot, ami monotonabb és "nem kell az agyadat használni". De mire is jó a futás?

1. Ötletelés

Bár vannak napok, amikor a futás egésze alatt az életemért könyörgök és azt is megbántam, hogy egyáltalán nekiindultam, de amikor jobban megy és szinte visz a lábam, akkor van időm az aktuális feladataimon ötletelni, rendezni picit az életem. Ez lehet a következő blogbejegyzésem témája vagy az, hogy mit főzzek a hétvégén a barátainknak, de akár a hosszútávú terveimen való agyalást is jelentheti. Valamiért, még nem jöttem rá miért, futás közben könnyebben jön az ihlet, az életem bármilyen szegmenséről legyen is szó. 30-40 perc futás alatt általában jutok valamire az épp aktuális kérdéseimet illetően. (a blogbejegyzéseim nagy része így készült)

2. Tányértörés helyett

Lobbanékony, nyughatatlan természet vagyok. 2 nap mozgás nélkül és már fészkelődök egész nap, hogy hadd mozoghassak valamit, hadd engedhessem ki a gőzt emberbarát módon. Éppen ezért a futás irtó jól jön az olyan időszakokban, amikor az életem minden területe pörög és állandóan jelen kell lennem valahol. Bár ilyenkor csomó ember pont a mozgásból vesz vissza, de nálam ez nem vezet sok jóra. Ilyenkor csakazértis meg kell erőltetnem magam, különben hamar sírás, feszkó lesz a vége. Volt már rá párszor példa... Néha amikor hazaérek késő délután a barátom 2 percen belül mondja, hogy szerinte menjek le edzeni valamit, mert igen mufurc vagyok :D

3. Energiát ad

Bár korán kell kelni vagy este munka után kell rávenni magadat, de megéri! Lendületet, energiát ad. Bár amikor 5:40-kor csörög az órám, hogy menjek futni, nem érzem át ezt, de mikor reggel 7-re lefutok 7 km-t szinte biztos, hogy jobban érzem magam, mint amikor 7-ig aludhatok, de nincs időm edzeni. Van, aki nem tudja reggel rávenni magát a mozgásra, az sem baj persze, még mindig ott az este vagy a hétvége. Egy a lényeg, szánj időt a rendszeres mozgásra és megérzed majd a pozitív "mellékhatását." 

4. Nem kell hozzá semmi

Jó, egy picit túlzok, de kb. így van. Kell egy jó futócipő (ez az egy mondjuk tényleg költséges, de nagyon fontos), valami időjáráshoz illő ruha és mehetsz! Akár városban, akár a város szélén élsz, biztosan találsz egy olyan parkot, utcát, erdőt, ahol tudsz hódolni sportszenvedélyednek. Sokan kifogásképp az időjárást hozzák fel hátráltató tényezőnek, de ha tavasztól kezdve már rendszeresen futsz, akkor egészen novemberig nem lesz bajod a kültéren való futásoktól. Nyáron persze vigyázni kell, olyankor érdemes napfelkelte után vagy naplemente előtt futni és kerülni a nagyon meleg órákat! Ha a hidegről van szó, nekem kb. 8-10 fok a limit. Addig még egy jobb futócuccban kimerészkedek, azalatt már nem. Nem esik jól, nem tudok rendesen bemelegedni, elkezd fájni a torkom. Akkor tényleg marad az edzőterem vagy egy tök más sport. Láttam néha a nagy februári fagyokban is futkározni embereket a városban, minden tiszteletem!

5. Segít a célok elérésében

Egy kimerítő, saját határokat feszegető futás olyan, mint az életem kicsiben lemodellezve. Felkészülök rá, nagy lendülettel fejest ugrok a feladatba, egy ideig teljesen beleélem magam, csak arra koncentrálok, majd elkezdek fáradni, félbehagynám az egészet. És itt jön a legfontosabb rész, a kitartás. Csak azért sem állok meg, csak azért sem adom fel, hanem teljesítem a kitűzött távot. (Nem számítva persze azt az esetet, ha lesérülök vagy az ájulás kerülget.) Ez a kis plusz erőfeszítés az életem egyéb területeiben is pozitív eredményt hoz, hisz bármibe is kezdek, hosszútávon ugyanaz a kitartás kell hozzá, mint amik a kitűzött távok lefutásához. 

Bár vannak negatív hatásai is a futásnak, főleg ha valaki túlzásba viszi, de én azt tapasztalom, hogy az egészséges egyensúlyt megtalálva és a saját határainkat tiszteletben tartva rengeteg pozitív hozadéka van. Itt most csak ötöt soroltam fel, mert ezeket vettem észre saját magamon az utóbbi időben, de biztos vagyok benne, hogy sok hobbifutó tudna még továbbiakat említeni. 

Az előző cikkem (Mit eszik egy növényevő?) mintegy folytatásaképpen kicsit belemélyedek abba, hogy szerintem mik a növényi táplálkozás előnyei és mik a hátrányai. Az elmúlt 3,5-4 év tartogatott számomra jócskán mindkettőből, ezekből vázolok most párat.

Rendhagyó módon most kezdjük a hátrányokkal:

1. Akármit és akárhol?!

Na, ez biztosan megszűnik, ha életmódot váltunk. Nem, mi nem tudunk beugrani a legközelebbi kifőzdébe egy ebédre, nem vehetünk előre csomagolt szendvicset a benzinkúton és nyaralások alkalmával is előfordul, hogy 1-2 kilóval könnyebben térünk haza és még csak nem is tudtuk megkóstolni a helyi specialitásokat. (ld.: Nyaralnak a vegánok c. cikk). Többek közt az ilyen kis apróságok miatt fontos az, hogy a vegán életmód melletti döntés saját elhatározásból fakadjon és semmiképpen se külső kényszer legyen, hisz az előbb utóbb úgyis megbukik egy kényelmetlenebb szituációban.

2. Címkeolvasás mesterfokon

Ezt a mesterséget biztosan elsajátítottam az évek során. Vegánként több időt vesz igénybe a bevásárlás, hacsak nem szeretnék otthon szembesülni a tejet, tojást vagy netalántán húst tartalmazó ételekkel. Két nehézséggel szembesültem az évek során. Az egyik, hogy minden héten több helyen kell ahhoz vásárolnunk, hogy minden legyen otthon, amit a napokban enni szeretnénk. A másik, hogy rengeteg dologra kell figyelni. Az összetevők közt nem lehet hús, hal, tej, tojás, tejföl, majonéz, tejszín, ezek származékai....és még nem is említettem a rejtett dolgokat.

A minap történt velünk, hogy egy népszerű, belvárosi helyen vacsoráztunk. Alapvetően nem egy vegán hely, de mivel épp kitört egy vihar, ide tudtunk befutni gyorsan. Zöldséget rendeltünk zöldséggel, de mikor elkezdtünk volna enni, a barátnőm kérdezett rá, hogy vajon miért csak az egyik szósz mellett szerepel a "vegan" szó. Váltottam pár szót a pultnál álló hölggyel és kiderült, hogy a szósznak, amit választottam, halszósz az alapja, a barátomé pedig húsleves alaplével készült. (Ezt sehol nem jelölték.) Néha azt érzem, hogy nem tudok már elég elővigyázatos lenni...

3. Kilógsz

Talán a fent említett példa után nem is kell túlmagyaráznom ezt a pontot. Ha csak nem egy vegán étteremben eszem, vagy nem a hasonló életmódot folytató ismerőseimmel vagyok, kilógok. Mindig, mindenhonnan. Amikor kijön a pincér, nekem tuti 10 kérdésem lesz, majd mikor megkapom a kaját még azért jófejségből rászórtak egy kis parmezánt, ami nekem nem túl szuper, hisz küldhetem vissza az egészet. Meg hát az sem ritka eset, hogy amikor vidéken vagyok és nem tudok magammal napokra kaját vinni, akkor ehetem a sült krumpli savanyúsággal kombót, míg a többiek sajnálkozva nézik, hogy "szegény vegán, nem ehet egy jót". És hát hiába mesélek a jobbnál jobb vegán hamburgerekről vagy főtt ételekről, ha épp egy fonnyadt sült krumplit rágcsálok... Ezekkel a helyzetekkel is meg kell tanulni együtt élni. :)

És mielőtt bárki azt hinné, hogy ez egy borzasztó életforma, álljon itt három pozitívum is:

1. Egészség

Bátran állíthatom, hogy ez az életmód egészséges. Ez nem egy nagy titok, tengernyi cikk van a neten erről. Én is csak megerősíteni tudom ezt az állítást. Sosem bántam meg, hogy emellett az életmód mellett tettem le a voksomat anno. A rengeteg nyers zöldségeknek és gyümölcsnek, illetve az egészséges alapanyagoknak köszönhetően jól érzem magam a bőrömben, a kisebb megfázásokat leszámítva beteg sem voltam az elmúlt években. Erre persze lehet azt mondani, hogy ez normális, hisz még olyan fiatal vagyok... Tény, hogy nem tudom mi lesz 20-30 év múlva, de bízom benne, hogy ha egészségtudatos maradok, akkor idősebb koromban is hasonlóan jó egészségnek örvendek majd.

2. Könnyű diéta

Miután vegán lettem, volt egy időszak, hogy nem találtam az egyensúlyt ebben, a számomra új életmódban. Előtte én is "normál étkezést" folytattam és ott már volt egy jól bevált módszerem arra az esetre, ha szeretném megtartani a súlyomat vagy neadjisten megszabadulni pár kilótól. De az életmódváltással ez megszűnt és időbe tellett mire rátaláltam. Némi kísérletezés és időszakosan felszedett 2-3 plusz kiló után rájöttem, hogy nagyon is könnyű megtalálni a harmóniát. Mivel az étkezés alapja a rengeteg friss, nyers zöldség és gyümölcs, így már "csak" a szénhidrát bevitel ésszerű keretek közt tartása a feladat...

3. Egyre több érdeklődő

Számtalanszor előfordul, hogy egy (nem vegán) társaságban előkerül a vegánság, mint téma. Örömmel látom, hogy mind többen és többen érdeklődnek az ilyen és ehhez hasonló, egészségtudatos életmódok iránt. A legtöbb körülöttem élő ember előszeretettel kérdezget a témáról, sőt, az utóbbi években nem egy ismerősömet vittem el Budapest legkülönbözőbb vegán éttermeibe, kávézóiba. A megnövekedett érdeklődés persze a kínálatban is meglátszik, hisz gombamód szaporodnak a különféle bioboltok, vegán éttermek, egyre több alapanyag, egyre könnyebben szerezhető be, a magamfajták nagy örömére. :)

Zárásképpen csak egy rövid gondolat: ha hiszünk abban, amit csinálunk és tudjuk, hogy miért tesszük, akkor hosszútávon a környezetünk is észre fogja ezt venni és nyitottan, érdeklődően fordulnak majd felénk és a "furcsaságaink" felé.

"Azta, te nem eszel húst? De várj! Akkor tojást se? Tejet se? Jézusom, akkor csak salátát rágsz?" Ezeket a kérdéseket az elmúlt években számtalanszor feltették már nekem. Nem, nem, nem és nem. :) Ez a válaszom röviden. De azért ennél természetesen egy hosszabb, kérdezz-felelek típusú magyarázattal készültem ebben a bejegyzésben.

Mit jelent ez?

A veganizmus - pontosabban a növényi alapú étrend - azt jelenti, hogy nem fogyasztunk állati eredetű termékeket. (Vannak persze olyan kérdéses ételek, mint a méz vagy a gomba, melyeket néhány vegán fogyaszt, néhány nem, de ebbe most ne menjünk bele.)

De akkor te mit eszel?

Ugyanazt, mint mindenki más, csak mások az alapanyagok. Ezt szoktam röviden válaszolni, amikor valaki nem ismeri ezt a fajta étrendet. Mi is eszünk pizzát, bolognai spagettit, "túró" gombócot, de még csokit is. Azzal az egy különbséggel, hogy ezek semmilyen állati eredetű alapanyagot nem tartalmaznak. Van benne szejtán, tönkölyliszt, köles, karob, alkalomadtán szója is. Persze tény, hogy a vegánok sokkal több friss, nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint a normál étrenden élők, de azért ez nem azt jelenti, hogy naphosszat salátaleveleket rágcsálunk.

Minek vagy vegán, ha ugyanazt eszed, mint mindenki más, csak helyettesítőkkel?

Ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények a vegánok körében. Persze érthető, hogy a normál étrenden élők teljes mértékű lemásolása kérdéseket vet fel az emberekben. Én úgy tapasztalom, hogy itt is az arany középút az ideális. Rengeteg nyers zöldséget és gyümölcsöt eszem nap mint nap, de azért alkalomadtán szívesen megeszem egy szejtánból készült bolognait vagy egy kölesből készült túró gombócot. Van, aki semmilyen szinten nem eszi ugyanazokat az ételeket, tehát sosem fordul meg még egy szójavirsli sem a kajájában vagy nem iszik növényi tejet, de nekem nem célom a helyettesítő termékek teljes kiiktatása az étrendemből.

Hogy lehet megoldani a mindennapokat?

Budapesten már nem nehéz vegánnak lenni. Rengeteg étterem, bolt és házhoz szállítási lehetőség van. Persze ez azért nem azt jelenti, hogy bárhol, bármikor találunk magunknak kaját, de egyre könnyebben megoldható. A kulcs az, hogy picit előre kell gondolkoznunk. Legyen szó bevásárlásról, főzésről vagy kajarendelésről, egy lépéssel előrébb kell járnunk, mint a következő étkezés. (Erről írtam már pár gondolatot a Nyaralnak a vegánok c. cikkemben)

Máshogy érzed magad, mióta növényi étrenden élsz?

Tény, hogy az elején nagyon máshogy éreztem magam. Sokkal "könnyebbnek", fittebbnek, egészségesebbnek, mint előtte. Ez mára megszokottá vált, tehát mikor reggel energiától duzzadtan ébredek, az nem azért van, mert vegán vagyok, hanem mert kialudtam magam vagy mert szuper programok várnak rám aznap. :) Azt viszont mind a mai napig tapasztalom, hogy nem tudom annyira teleenni magam, mint anno húsos ételekkel. Nincs kajakóma, nem telít el annyira egy étkezés, hogy egy vasárnapi ebéd után csak pislogni legyen erőm, nem nehezedik el a gyomrom.

És nem is hiányzik a hús?

Nem, őszintén szólva nem. Nem hiányzik se a hús, se a hal, se a tej, se a tojás. És ez így van jól. Ez egy életmód, egy komoly elhatározás, mely mellett csak akkor lehet kiállni, ha komolyan gondoljuk és saját döntésből, nem pedig külső kényszerből fakad.

Bő 3 éve, mióta vegán vagyok előre kell gondolkoznom, hogy mikor hova kell mennem és ott mit tudok majd enni. Ez még Budapesten nem is olyan nehéz. Egyre több az étterem, egyre több élelmiszerlánc forgalmaz növényi alapú termékeket, de most nem a budapesti étkezési és vásárlási lehetőségekről szeretnék írni.

Tegyük fel, hogy elmegyünk 4-5 napra Balcsira. Vagy túrázni a Mátrába. Maradjunk most belföldnél. (És tegyük fel, hogy akivel megyünk, az is vegán életmódot folytat.) Álljon itt most pár apró tanács az ilyen kiruccanásokhoz.

1. Vegán körkép

 Tavaly mielőtt elmentünk 5 napra Balcsira biciklizni, utánanéztem neten az olyan éttermeknek amik vagy vegánok vagy legalább van lehetőség arra, hogy kapjunk egy pizzát sajt nélkül. Nem mondom, hogy nagy kulináris élményekben volt részünk, de a helyiek segítőkészségének köszönhetően azért mindig megoldottuk. Érdemes előre kinézni neten pár éttermet vagy büfét, ahol minden bizonnyal találunk magunknak ennivalót és ezeket a helyeket beiktatni a túrába.

2. Főzési lehetőség

Bár a nyaraláson nem feltétlen szeret az ember főzőcskézni, de a növényi étrenden élőknek költséghatékony és biztonságos megoldás, ha egy olyan szállást választanak, ahol lehet főzni. Persze nem Michelin csillagos ételekre kell gondolni, tökéletes instagram-ra illő designnal, csak egy egyszerű paradicsomos tészta egy nagy adag salival és kész is. Hogy ne menjen el sok időnk a főzéssel, bevásárlással érdemes még indulás előtt pár egyszerű hozzávalót bedobni a csomagunkba. Ez egy pofon egyszerű és kellően pénztárcakímélő megoldás. Arról nem is beszélve, hogy így tudjuk, hogy mit eszünk, illetve nem futunk bele olyan kellemetlen helyzetbe, hogy kikérjük a tésztát sajt nélkül, majd kihozzák sajttal és küldhetjük is vissza. (én nem szeretem az ilyen szituációkat)

3. Bevásárlás

Mikor pár napra elutazunk, azon szoktunk nevetni, hogy nekünk egy bőrönd ruhánk és egy bőrönd kajánk van. Ilyenkor olyan "tartós" ételeket pakolunk be, amik jól jönnek, ha épp nem találunk megfelelő kajáldát vagy nem szeretnénk irtó sok pénzt költeni és közben szinte minden este ugyanazt a "párolt zöldség rizzsel" kombinációt enni, ami már második nap a könyökünkön jön ki. Itt olyan rágcsálnivalókra gondolok, mint müzli, kenyér egy kis kencével, zöldségchips, szárított gyümölcsök, olajos magvak. Nem jött még rosszul egyszer sem, hogy ilyesmikkel előre készültünk :)

4. Kulináris élmények

Na hát ez az, amit vegánként nem igazán élünk meg vidéki nyaraláskor! (megjegyzem néha külföldön sem) Nem túl pozitív, de ez az igazság. Budapesten szuperjókat lehet enni, egyre több étterem, cukrászda, fagyizó közt választhatunk, de vidéken ez nem jellemző. Pesten kívül számítsunk rá, hogy nem sorakoznak majd a vega éttermek egymás után. Reméljük ez is változik majd idővel, de most ez van és ehhez kell tudnunk alkalmazkodni, ha emellett az életmód mellett tettük le voksunkat. Bár ez a legtöbb embernek nem túl kecsegtető, de velünk többször megesett már, hogy 1-1 kg-al könnyebben jöttünk haza egy kiruccanásból. (Ebbe persze vegyük bele azt is, hogy mi legtöbbször aktív pihenéssel töltjük nyaralásainkat). De az is biztos, hogy az elmúlt években egyszer sem éltem át azt, hogy nyaralás után nem jött rám valamelyik ruhám :)

 +1. Lazíts!

Tavaly volt egy nyaralásunk, ahol az első két napban nem tudtam elengedni a parámat, hogy belefutok egy olyan ételbe, amiben lesz tej vagy tojás, csak ezt elfelejtik velünk közölni. Bármennyire is figyelünk és utánakérdezünk, ha olyan helyen eszünk, ami nem vegán, akkor igenis előfordulhat. De kérem szépen, így nem lehet nyaralni! Erre harmadik napra én is rájöttem és sikerült elengednem az aggódást. :) Bár érdemes előre készülni, esetleg egyszer-kétszer főzni a nyaralás alatt, de azért nem kell mindent már itthon megvenni, komplett menüsort összeállítani, reggeltől estig ezen agyalni. Mi eddig bárhova mentünk, találtunk a közelben egy olyan boltot és/vagy éttermet ahol volt nekünk való étel.

Ma reggel is, mint oly sokszor, 5:35-kor az álmom kellős közepén ébresztett a telefonom. Nagyon nem szeretem az ilyet. Végtére is, ki szeret korán kelni? Kevesen. Ennek ellenére munka, család, hobbi és egyéb elfoglaltságok miatt sokkal többször muszáj, mint amennyiszer valójában szeretnénk. De mit tehetünk annak érdekében, hogy a reggeli óracsörgés élménye ne nyomja rá a bélyegét az egész napunkra?

Én gyerekkorom óta legalább heti 4-5x kelek korán. Edzés, suli vagy munka, mindig akad valami indok. A "korán" tulajdonképpen egy relatív szó, mindenkinek a saját bioritmusától függ, hogy mit érez annak. Én most a reggel 5 és 6 óra közötti kelést értem ezalatt. A következő pár pontban elárulom a "titkot", hogy hogyan tudok egész nap energikus maradni a gyakori korán kelés ellenére. (Továbbra is szeretném hangsúlyozni, hogy (még) nincs gyerekem, így cikkem elsősorban nem a kisgyerekes anyukáknak szól.)

1. Korán kell lefeküdni

Rossz hír vagy nem, de ez a helyzet. Ahhoz, hogy végig tudjuk csinálni a hetet, meg kell adni a lehetőséget a testünknek a regenerálódásra. Bár ez nem mindig könnyű a hosszú munkaórák, hobbik, kötelező otthoni teendők mellett, de érdemes törekedni rá, ha nem kifacsart citromnak szeretnénk kinézni péntekre és nem az egész napos alvás az egyetlen programunk szombatra. Amikor 5 és 6 között kell kelnem, törekszem rá, hogy 10 körül már vízszintesben legyek. Ez sokszor kihívás, mert nem egyszer este 9 körül érek haza. De mindemellett tudom azt is, hogy ha nem fekszem le időben, a hét vége felé már használhatatlan és nyűgös leszek. Az meg senkinek nem jó... :) Az elalvást mindig segíti, ha lefekvés előtt 1 órával megpróbálunk lenyugodni, kikapcsolni. Erre tökéletes lehet egy könyv olvasása, filmnézés vagy ha megosztjuk az elmúlt nap élményeit a párunkkal. Ha aktív tevékenységet választunk estére (pl.: edzés), tényleg nehezen fog tudni elaludni.

2. Ne szundizz!

Nagy önkontrollra van szükség ehhez, de nem érdemes az ébresztőóra csörgése után még 20-30 percig a szundi gombot nyomogatni. Bármilyen hihetetlen, de csak még fáradtabbak leszünk tőle. Én azt szoktam csinálni, hogy miután elhallgattattam az ébresztőórát elkezdem végiggondolni, hogy mit is kell csinálnom aznap. Amint elkezd pörögni az agyam, én is egyre éberebbé válok. Ahogy nem tudunk elaludni este, amíg "pörög az agyunk", ugyanígy visszafelé is működik a dolog. Ha reggel beindulnak a gondolataink, mi is könnyebben ébredünk. 

3. Testünk átmozgatása

Bár a legtöbb embernek ez is képtelenségnek hangzik majd, de ha reggel rá tudjuk venni magunkat, egy 8-10 perces átmozgatásra, laza nyújtásra, azzal segítünk a testünknek felébredni. Én évek óta minden reggelemet így indítom és bár az elején nehezen vettem rá magam, de mostanra már, ha néha lustaságból kimarad ez a kis szeánsz, mindig megérzem a hiányát. Amikor így indul a reggelem, mindig jobban érzem magam. Sovány vigasz, de ez van. :)

4. Légzőgyakorlatok

Pár hete olvastam egy cikket a légzőgyakorlatok jótékony hatásáról és gondoltam kipróbálom (cikkek itt). Magam is meglepődtem, hogy pár perc helyesen kivitelezett légzőgyakorlat után mennyivel jobban érzem magam a bőrömben még akár egy sötét, esős, téli reggelen is. Nagyon tudom ajánlani mindenkinek!

+1. Jé, milyen sokmindenre van idő!

Ha korán kelünk, sokkal több mindenre van időnk, jobban el tudjuk osztani a napi feladatokat is! Ez sem egy nagy felfedezés, de mégis annak élem meg, amikor sikerül. Egy rövidebb edzés, fürdés, nyújtás, légzőgyakorlat, tea, kávé, olvasás, bevásárlás a piacon és még mindig csak 9 óra?! Milyen jó is tud ez lenni. :)

Tudom, hogy minden ember más és más bioritmussal rendelkezik, így azzal is tisztában vagyok, hogy az "éjjeli baglyok" jót fognak nevetni a tippjeimen, de azért ha valakinek nincs más választása, muszáj korán kelnie, akkor szívből ajánlom az említett tippek kipróbálását. :) 

"Heti 4x sportolsz? Úristen, hogy fér bele az idődbe?" - számtalanszor kaptam meg ezt a kérdést ismerőseimtől, barátaimtól. Őszintén szólva amíg nem kérdezgettek erről, addig nem is gondolkoztam ezen a kérdésen. Természetesnek tűnt, azt gondoltam ez tök normális, hisz így nőttem fel. Én már gyerekként olyan szerencsés helyzetben voltam, hogy a szüleim elvittek sportolni. 6 évesen néptánc, 2 év múlva már úszás is. Heti 5-6 edzés és táncpróba, mellette versenyek és fellépések. Támogattak, hoztak-vittek az edzésekre, ott voltak minden versenyemen. Tudom, ez sok emberből ellenérzéseket vált ki, van aki az így eltöltött évek miatt utálja meg a sportolást, de álljon itt most egy pozitív, motiváló példa.

Azóta felnőttem, kipróbáltam teniszt, jógát, sok-sok táncfajtát, aerobikot, futást, de egy dolog nem változott, a mozgás iránti szerelmem! Mindegy mennyire vagyok elfoglalt, mit dolgozom, milyen a magánéletem vagy, hogy épp milyen évszak van, a mozgás marad. És bár még csak 26 vagyok, de remélem maradni is fog... :)

És akkor rátérek arra, hogy mi is a "titkom". Bár megjegyezném, hogy nem kell világmegváltó dolgokra számítani, hiszen egyrészt rengeteg cikk született már a témában, másrészt pedig ez is, mint sok más téma, egyénfüggő.

1. Időbeosztás

Az egyik legkardinálisabb kérdés a mai világban. Úton útfélen az időbeosztás fontosságáról hallunk. De hát végtére is igaz! Minden azon múlik, hogyan menedzseljük a naptárunkat. Mikor kelünk, mikor találkozunk a barátainkkal, mikor megyünk bevásárolni stb. Én a sportot is úgy tervezem, mint bármilyen más "kötelező" programot. Átfutom az elkövetkezendő napjaimat és beteszek 4 időpontra 1-1 óra edzésidőt. Ezt még szerintem sokan csináljuk hasonlóképpen. Viszont, ami a különbség lehet, az az, hogy én ezeket nem törlöm ki, nem pakolgatom mindig odébb. A sporthoz igazítom a találkozóimat, adott esetben a felkelési vagy a lefekvési időmet. Ez az idő kis túlzással élve szent számomra és ezt mind a családom, mind a barátaim tudják rólam és szerencsére tiszteletben is tartják.

2. Célok kitűzése

Sok ember, ha el is kezd sportolni, hamar abba is hagyja, mert nincs előtte egy elérendő cél és ezáltal nem is motiválja semmi, hogy folytassa. A célokat ki tudjuk tűzni egyedül is, de akinek az célravezetőbb, megteheti egy barátjával vagy a személyi edzőjével is akár. Egy a fontos, hogy legyenek célok. Persze még jobb, ha ezek motiváló, elérhető célok. Például ha nem futottál 6 hónapja egy métert se, akkor ne a jövőhavi félmaraton legyen a cél, mert nem lesz sok sikerélményed. Nekem például most pont a félmaraton a cél. (De nekem ez most épp egy elérhető cél, hisz heti 3-4x futok már hónapok óta). Ilyen elérhető célok például, ha valaki 4-5 kg-t szeretne fogyni vagy heti 0,5 km-el emelni szeretné a távot, amennyit lefut vagy csak simán azt tűzi ki célul, hogy rendszeresen eljár edzeni, nem csak amolyan ahogy esik, úgy puffan módon.

3. Motiváció

Mi motivál? Hogy beleférj a tavaly nyári rucidba? Hogy egészségesebb legyél? Hogy lelkiismeretfurdalás nélkül megehess egy sütit? A motiváció összekapcsolódik a céllal. Ha kitűztél egy célt magad elé, akkor az folyamatos motiváló erőt jelent majd neked amikor egy ágyban töltött délelőtt és egy izzasztó edzés között kell döntened. Hogy engem mi motivál? Hát ez egy nagyon jó kérdés, mert nem tudom. Egyszerűen az érzés, hogy mozgok, hogy ez jó a testemnek, hogy utána mindig felfrissültnek, energikusnak érzem magam. Bárhogy gondolkoztam ezen a ponton, nem jutott jobb válasz az eszembe. A sportolás lehetősége önmagában motivál és kész :)

4. Jutalom

Jutalmazd meg magad néha! Ez ugyanúgy hozzátartozik a "titokhoz", mint az, hogy jól kell beosztani az idődet, ha a rendszeres sport mellett döntesz. Tarts pihenőnapot, ha úgy érzed, hogy a tested igényli. Egyél meg nyugodtan egy szelet sütit (néha), attól nem lesz bajod! Ha sanyargatod és túlhajtod magad, az éppúgy egészségtelen, mint az, ha valaki rendszertelenül vagy egyáltalán nem edz.

+1. Szerelem

Sokan csak azért mozognak, mert olvasták, hogy az jó, de amúgy utálják az első perctől az utolsóig. Véleményem szerint így megette a fene az egészet. Ha nem élvezed, mit sem ér az egész. Manapság, főleg Pesten, annyi lehetőség adódik, hogy véleményem szerint egy kis utánajárás után bármilyen korú, érdeklődésű ember képes találni magának egy olyan sportot, amit örömmel végez, akár egyedül, akár társaságban. 

Végezetül pedig csak annyit, hogy a sportolásnál is a mértékletesség a kulcs. Bármilyen nehéz is, a végletek sosem vezetnek jóra, meg kell találnunk az egyensúlyt sportolás és pihenés, önsanyargatás és feltöltődés, elérhető testsúly és kóros énképek között. És ez a tanács nem csak nektek, de saját magamnak is szól, mert ebben még bőven van mit fejlődnöm! :)

Az előző két cikkben ( A jó főnök 5 tulajdonsága A rossz főnök pár ismérve ) pár pontban összegyűjtöttem, hogy mi jellemez egy jó és egy rossz főnököt. Ezek persze nem fekete-fehér esetek, hisz minden főnök rendelkezik a beosztottjaik szempontjából jó és rossz tulajdonságokkal. Mégis mindenki a saját bőrén szokta érezni, hogy egy jó vagy egy rossz felettessel van-e dolga. De mit lehet azzal kezdeni, ha egy rossz főnök kezei közé kerülünk? Az ilyenkor tipikus reakciók közül most összeszedtem párat. Nem mondom, hogy egyik vagy másik tökéletes megoldás lehet, általában több ponton is végig megyünk, míg megtanuljuk a leckét és kialakul a saját megoldásunk.

1.       1. Nem teszel semmit?

      Bármit tesz vagy mond a főnök, ami rád nézve bántó vagy megalázó lehet, te nem teszel semmit. Nem szólsz vissza, nem beszéled ki más munkatársaidnak, nem kezdesz el stresszelni, próbálod kizárni és talán még be is dumálod magadnak: „Ez csak egy munkahely, nem kell annyira magamra venni, ami itt történik.”  Megteszed, amit kér, elvégzed a munkád, majd minden este halál nyugodtan hazabandukolsz. Látszólag ez a legegyszerűbb megoldás. Nagyon idillinek tűnik, ámde nehezen megvalósítható. Egy átlagember 8-9 órát tölt el a munkahelyén, emiatt az ott történteket azért valljuk be, elég nehéz lenne csak úgy nem figyelembe venni. Arról nem is beszélve, hogy érző lények vagyunk, tehát nem tudunk minden velünk történő dolgot csak úgy elengedni és nem magunkra venni. Jól hangzik, de számomra megvalósíthatatlannak tűnt ez a verzió. Csak, hogy egy példát említsek: nyáron a felmondási időm utolsó napjaiban egy rövidebb ruhában mentem dolgozni. Az ex-felettesem egy munkatársunk füle hallatára közölte velem, hogy nem strandon vagyunk, úgyhogy jó lenne, ha nem ilyen ruhában mászkálnék itt, mert ez nem professzionális. Ha esetleg nem tudnám, ez egy munkahely…! Zárójelben megjegyezném, hogy átlag heti 3x jelent meg rövid szoknyában az irodában és még csak nem is azzal volt a gond, amit mondott, hanem azzal, ahogy. Ember legyen a talpán, aki az ilyen és ehhez hasonló megszégyenítő megjegyzéseket tényleg nem veszi magára és nem esik rosszul sem neki.

2.       2. Bólogató János válik belőled?

      Fejet hajtasz és bármi történik, te csak nyeled a számodra nem tetsző megjegyzéseket, észrevételeket, akkor is, ha azok bántóak? Szerintem az ember nagyon könnyen beleesik ebbe a hibába, hiszen a főnökünket általában magunk fölé helyezzük, sok esetben nem tartjuk magunkat annyira, mint őt. Jó esetben szakmai szempontból van is ebben igazság, hisz egy főnök akkor jó, ha szakmai példakép. De azért emberileg nem kell magunkat alá besorolni! Emberileg egy főnök semmivel sem jobb vagy rosszabb ember, mint mi. Neki ugyanúgy vannak erősségei és gyengeségei, mint ahogy nekünk. Így, ha nem főnökhöz méltó, becsmérlő, kicsinylő megjegyzéseket tesz ránk nézve, azt egy négyszemközti beszélgetés alkalmával nyugodtan jelezhetjük neki. Nem kell visszavágni, kioktatni, csak elmondani neki, hogy nekünk rettentő kellemetlen, hogy nem sokba vesz minket. Jó esetben ez pozitív változásokat hoz majd.

3.       3. 100%-ot teljesítesz, hogy ne lehessen beléd kötni?

      Akkor is a munkahelyi gondolatokkal vagy elfoglalva, mikor látszólag teljesen mást csinálsz? Minden feladatot 100%-osan csinálsz, csak azért, hogy meg ne szóljanak? Mindig te érsz be elsőnek és te jössz el utolsónak, hogy ne érhesse szó a ház elejét? Ebbe a „megoldásba” is nagyon könnyű beleesni, ha lelkiismeretes, már-már maximalista beosztottak vagyunk. Ebben az esetben nem az a gond, hogy jól végezzük a munkánkat és törekszünk a legjobbra, hanem hogy rámegy az életünk, testi-lelki egészségünk. Minden energiánkat a munkába tesszük bele és szépen lassan eltűnnek mellőlünk a barátok, nem lesznek hobbijaink, csak a munka. És legrosszabb esetben még csak meg sem becsülnek odabenn. Bár ilyen esetben nehéznek tűnhet, de tényleg fontos lenne, hogy ne kizárólag a munkánk és a munkahelyünk legyen az életünk. Legyen mellette miért élni. Este, hétvégén, amikor csak tehetjük. Hobbi, család, másodállás, barátok, akármi. Ami feltölt, kikapcsol, eltereli a gondolataid, új impulzusokat ad. Ily módon, akkor is ha, embert próbáló, de a munkahelyi problémák is könnyebben áthidalhatók.

4.       4. Felmondasz?

      Vannak esetek mikor úgy érzed, hogy nincs más megoldás. Amikor reggelente már gyomorgörccsel mész be és minden barátod megjegyzi, hogy ’szarul nézel ki’. Amikor már hiába beszéltél a főnököddel vagy akár az ő felettesével, nem változik semmi. Főleg mióta az Y és a Z generáció világát éljük, nagyon megváltoztak, felpörögtek az események. Mi, fiatalok már kevésbé vagyunk toleránsak, sokkal könnyebben eldobunk egy munkahelyet, mert tudjuk és bízzuk, hogy jön egy másik, remélhetőleg jobb. Hiszen mi is lehetne rosszabb, mint egy elviselhetetlen felettes, aki megkeseríti napi 8 órádat? Látszólag ez is könnyű, mindent megoldó megoldás, de azért ez sem fekete-fehér. Ahogy mondani szokás, a fagyi visszanyal. Lehet, hogy felmondunk és látszólag magunk mögött hagyjuk a „poklot”, de azért érdemes elgondolkozni rajta hogy mi is történt, mi miben lehetünk ludasok, mit tanultunk belőle és min változtatunk a jövőben. Az élet általában ugyanis tálcán fogja kínálni a tanulási lehetőségeket, és lám-lám egyszercsak ott találjuk magunkat egy vadiúj munkahelyen, ahol megszólalásig hasonló problémákkal kell megküzdenünk. Nem kell azért elkeseredni, csak akaraterő, kitartás kell hozzá, hogy ezúttal átugorjuk a felmerült akadályokat. Ha megtanuljuk értékelni magunkat, a munkánkat és kiállunk magunkért, akkor a környezet válasza és meglepően pozitív lesz. Ez persze idő és türelem, de minden munkahelyi nehézség elől úgysem menekülhetünk el!

Ahány ember, annyi hiba, annyi próbálkozás, annyi megoldás. Ez a 4 pont nem kínál teljes megoldást természetesen, hisz minden főnök, minden beosztott, minden élethelyzet és minden akadály más és más. Nincs egyetemes, minden helyzetre ráhúzható javaslat. A lényeg, hogy próbálkozzunk, tanuljunk, változzunk és legyünk picit türelmesek. Minden helyzetben van valami jó, még akkor is, ha elsőre nem mindig mutatkozik meg! J

Az ideális világban csak jó főnökök és szorgos beosztottak léteznek, de ez a való világ. Egészen a tavalyi év elejéig szerencsésnek tartottam magam, mert bármilyen munkát is csináltam, mindig olyan főnökeim voltak, akikkel megtaláltuk a közös hangot és tudtam tőlük valami fontosat tanulni. Tavaly egy felettesem "sikeresen" vetett véget ennek a pozitív tendenciának. Fél éven keresztül akarva vagy akaratlanul minden napomat megpróbálta megkeseríteni.

Sok cégnél, hozzá hasonlóan, olyan ember tölt be vezető pozíciót, aki nem alkalmas rá. Vagy emberileg vagy szakmailag. Vagy legrosszabb esetben egyik sem stimmel. A jó főnök 5 tulajdonsága cikkem után jöjjön pár gondolat arról, hogy kit is nevezünk rossz főnöknek. Ez a cikk sem lesz teljes felsorolás, mint ahogy azt a "jó főnök" kapcsán sem tudtam megtenni. Továbbá ez a cikk is saját tapasztalataimnak és a személyes interjúkon hallott vélemények egyvelege. Íme...

1. Sosem dicsér

Bármit csinálsz nem dicsér meg, nincs egy pozitív visszajelzése a munkáddal kapcsolatban, bezzeg a hibákat mindig megtalálja benne?! Az embereknek egy természetes igénye az, hogy szeretne a munkájával kapcsolatban visszajelzést kapni. Építő kritikát éppúgy, mint dicsérő szót. Beosztottként jó esetben felnézünk a főnökünkre, szakmai példaképként tekintünk rá, tehát adunk a véleményére. Ha sosem dicsér meg minket, az könnyen oda vezethet, hogy azt gondoljuk, nem végezzük jól a munkánkat, hisz ha jól végeznénk, azt tudtunkra adná. Ez hosszútávon két irányt vehet. Az egyik, hogy demotiválttá válunk és már nem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy milyen munkát adunk ki a kezünk közül. A másik irány pedig, hogy túlzottan maximalistává válunk és non-stop azon törjük magukat, hogy hogyan lehetnénk mégis "elég jók". Semelyik irány sem vezet jóra.

2. Nem vesz emberszámba

Reggel bejön, megkérdezi, hogy hogy vagy, majd mielőtt válaszolhatnál, már ott sincs. Valójában csak egy berögzött szokás nála, hogy kimondja ezt a mondatot, de egyáltalán nem kíváncsi a válaszra. De ez sok formában megtörténhet. Tegyük fel, hogy épp egy szakmai megbeszélés folyik. Megszólal a telefonja, majd mintha ott sem lennél, felveszi és kisétál az ajtón telefonálni. Ez még egy dolog, ezt vezetőktől jobb ha megszokjuk. De miután letette nem jön vissza és folytatja a meetinget veled, hanem visszarohan az irodájába és magára zárja az ajtót, jelezve, hogy nincs rád ideje. Irtó frusztrálók tudnak lenni az ilyen és ehhez hasonló helyzetek, amikor érzed, hogy az az ember, aki a hierarchiában feletted áll, valójában ki is használja ezt és nem foglalkozik veled, nem tekint egyenrangú félnek.

3. Főnökösködő

Minden mondatodat kijavítja, ott liheg a nyakadban, minden mozdulatodat leellenőrzi, minden kimenő e-mailedre rá kell, hogy kerüljön ő is, hallgatózik, mikor egy ügyféllel beszélsz és még sorolhatnám a kifinomultabbnál kifinomultabb módszereket. Vannak főnökök, akik imádják a státuszukat és külön élvezet nekik az, amikor lenyomhatják a másikat.

3. Kicsinál

A főnökök egy jelentős része nehezen húz határt munka és szabadidő között. Tisztelet a kivételnek, de sokan már kora reggel, mindenki előtt benn ülnek az irodában és az utolsók közt távoznak. De a probléma inkább az, mikor ezt elvárják a beosztottaktól is. Ha kell, ha nem, nyomást gyakorol rád, túlóráztat, nem érdekli, hogy neked a munka mellett van családod, vannak barátaid, hobbid. A legfontosabb, hogy mivel neki nincs más az életében a munkán kívül, ezt másoknak se engedje meg. Ahelyett, hogy keresne magának egy hobbit, amit szeret, helyette inkább másoktól is azt várja el, hogy napi 10-12 órát töltsenek az irodában. Ez egy ördögi kör, hisz mivel ő sokat ül az irodában, sosem lesz más fontos az életében és téged sem fog békén hagyni.

4. Nem segít

Az interjúkon és az új munkahelyen töltött első napokban tuti elhangzik a jól ismert mondat: "Ha bármi kérdésed van, fordulj hozzám nyugodtan!" Hát ez sajnos nem mindig igaz! Van mikor ez is csak egy klisé, ami szépen és biztatóan hangzik, de egyáltalán nem fedi a valóságot. Mikor a fentiek szerint jársz el, és kérdéssel fordulsz a felettesedhez, nincs rád ideje a nap egyetlen szakaszában, nem ad értékelhető választ vagy azt válaszolja: oldd meg , de nem ad támpontot, mankót, hogy mégis hogyan. Határtalan találékonyság és türelem szükséges ahhoz, hogy az ember ezekben a helyzetekben ne akadjon ki, hanem megoldja a helyzetet. 

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ha valaki bármelyik rossz tulajdonsággal rendelkezik vagy néha van egy rossz napja, egy rossz megjegyzése, akkor már rögtön meg kell őt bélyegezni a "bad boss" címkével. Itt inkább azokról van szó, akiknél mindez rosszindulattal is párosul és több olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyek alapján nem alkalmasak emberek vezetésére.

A "rossz főnök" problémával sajnos sokunk találkozott már, de van megoldás! Nem kell, hogy ez így maradjon és nap, mint nap gyomorgörccsel menjünk dolgozni, félve attól, hogy mi vár ránk aznap. De erről egy majd következő cikkben írok... :)