Február közepén volt szerencsénk egy hetet Hurghada-ban, Egyiptom keleti részén tölteni.
A következőkben az általam tapasztaltakat szeretném megosztani veletek.
Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok túlzottan arab terület párti ha utazásról van szó. Korábban volt egy rossz élményem Tunéziában - szőke hajú, világos bőrű, világos szemű nőként - és emiatt sosem vágytam vissza ebbe a térségbe sem.
Viszont most úgy jött ki a lépés, hogy az időpont és a légitársasághoz való kötöttségünk miatt Egyiptomban kötöttünk ki. No de lássuk, hogy megváltozott-e a véleményem...
Előkészületek
A következőkben az általam tapasztaltakat szeretném megosztani veletek.
Aki ismer, tudja, hogy nem vagyok túlzottan arab terület párti ha utazásról van szó. Korábban volt egy rossz élményem Tunéziában - szőke hajú, világos bőrű, világos szemű nőként - és emiatt sosem vágytam vissza ebbe a térségbe sem.
Viszont most úgy jött ki a lépés, hogy az időpont és a légitársasághoz való kötöttségünk miatt Egyiptomban kötöttünk ki. No de lássuk, hogy megváltozott-e a véleményem...
Előkészületek
A Wizz Air jelenleg heti 1x repül Hurghada-ba, összvisz 3,5-4 óra az út széliránytól függően. Az előkészületekre mi őszintén szólva nem sok időt fordítottunk. Lefoglaltuk a repjegyet, a szállást, kötöttünk egy biztosítást a Mondial assistance-nél, illetve elolvastam 2-3 blogot, hogy mit érdemes megnézni a környéken. Ja, igen, és váltottunk némi pénzt. Egyiptom furcsa egy állatfaj, mert egyiptomi fontot, eurót és amerikai dollárt is használnak. Persze úgysem tudod soha kiszámítani, hogy épp mit kérnek majd tőled. Ha épp dollár volt nálunk kp-ban, akkor tuti egyiptomi fontban kérték az összeget és fordítva. Amúgy egyiptomi fontot csak kint lehet kp-ban kivenni, itthon csak dollárt és eurót tudtunk váltani. De ez nem baj, mert a szállodákban és a sétálóutcákban is találni automatákat. Egyiptomban továbbra is fontos a készpénz, ez egyelőre nem az a hely, ahol csak egy bankkártyával el tudunk tölteni egy hetet. Bankkártyás fizetésre mi a Revolut-ot használtuk, mert azon egyszerre lehet forintot, eurót és dollárt is tartani, nagyon kényelmes és mindenhol elfogadták. (Kivéve a WizzAir járatát, de ez minket nem zavart.)
Szállás
Mivel Egyiptomban állítólag a február a téli hónap, így nagyon olcsón találtunk egy, az elvárásainknak maximálisan megfelelő szállást; a Sunrise Aqua Joy Resort-ban töltöttünk el egy hetet. 215.000 Ft/hét volt egy saját medencés szoba, all inclusive ellátással. A resort hatalmas területen fekszik, 5 medencéje és 7 étterme van, valamint saját tengerparti szakasz, konditerem, spa részleg és csomó animátor, akik egész nap gondoskodnak a jó hangulatról és programokról. És ami nekem nagyon fontos szempont: a szállás tiszta volt. Biztos vagyok benne, hogy sok hasonlóan szép szállás található még a környéken, én ezt is szívesen ajánlom az ideutazóknak. Amúgy kíváncsiságból csekkoltam és nyáron 2,5x ennyibe kerül ugyanez a szoba, szóval nem mondom, hogy az év bármely időszakában megérné ide foglalni. Bár nyáron, 42 fokban nem is akarnék Egyiptomba utazni...
Szállás
Mivel Egyiptomban állítólag a február a téli hónap, így nagyon olcsón találtunk egy, az elvárásainknak maximálisan megfelelő szállást; a Sunrise Aqua Joy Resort-ban töltöttünk el egy hetet. 215.000 Ft/hét volt egy saját medencés szoba, all inclusive ellátással. A resort hatalmas területen fekszik, 5 medencéje és 7 étterme van, valamint saját tengerparti szakasz, konditerem, spa részleg és csomó animátor, akik egész nap gondoskodnak a jó hangulatról és programokról. És ami nekem nagyon fontos szempont: a szállás tiszta volt. Biztos vagyok benne, hogy sok hasonlóan szép szállás található még a környéken, én ezt is szívesen ajánlom az ideutazóknak. Amúgy kíváncsiságból csekkoltam és nyáron 2,5x ennyibe kerül ugyanez a szoba, szóval nem mondom, hogy az év bármely időszakában megérné ide foglalni. Bár nyáron, 42 fokban nem is akarnék Egyiptomba utazni...
És akkor ki is térnék a februári időjárásra: reggel és este kb. 15 fok volt és fújt a szél, a legtöbbünknek ez csak hosszúgatyában, pulcsiban volt kellemes. Napközben - kb. reggel 9-től délután 4-ig - szikrázó napsütés, 25 fok. Bár az is igaz, hogy a tenger, illetve a nem fűtött medencék hőmérséklete csak egy jegesmedvének volt kellemes hőmérsékletű. Igazából ez tökéletes volt mind a napozás, az alvás, mind pedig a programok szempontjából. Ha máskor lett volna lehetőségünk jönni, akkor is legkésőbb március végéig jönnék ide szívesen, mert utána bedurvul az idő, akár 40-45 fok is lehet.
Közlekedés
Sajnos Egyiptomban külföldiként nem lehet - nem ajánlott - csak úgy autót bérelni, ami elég furcsa volt nekünk, mert nem tudtunk csak úgy spontán elugrani valahova. Vagyis de, jó pénzért elvisz a taxi, de ezt inkább kihagytuk. Pont ezért, mert nem lehetett kint bérelt autónk, a taxi pedig más utazók elmondása szerint elég lehúzós, így amikor kellett, az Uber-t használtuk. 15 perc autókázás kb. 650-750 Ft-ba került, ami azért igencsak jó ár. (A reptértől 10 percre, Hurghada belvárosától pedig 15 percre volt a szállásunk, ami igen kedvező akár ebből a szempontból is.)
Programok
Ezt a nyaralást nem akartuk teljesen teletömni programokkal. Egyrészt azért, mert a resort-ban rengeteg aktív és passzív programlehetőség, másrészt mert nem akartunk rohanni még a nyaralás alatt is. Ez amúgy csak részben valósult meg, de erről később.
Hurghada múzeum: mivel a szállásunktól pár 100m-re volt ez a múzeum, így egyik nap, a helyi sétálóutcán keresztül elsétáltunk ide. A múzeum nem túl zsúfolt, nem is túl nagy (1-2 óra alatt bejárható), gyorsan végigvágtat Egyiptom történelmén. Nem mondom, hogy kihagyhatatlan élmény, de mivel szerintem úgysem jutok el a kairó-i múzeumba, így ezzel is beértem. A belépőt helyben vettük, ára 200 egyiptomi font/fő (kb. 2.300 Ft/fő).
Fontos infó lehet, hogy délután 1 és 5 között bezárnak, így vagy délelőtt, vagy este érdemes ide ellátogatni.
Safari túra
Ez volt az egyik egész napos programunk. Ezt, ahogy a következőt is, a Mazin tours szervezte nekünk. Gáborral, az egyiptomi, de amúgy magyarul is beszélő tulajdonossal messengeren beszéltük meg a részleteket. Mivel az arabok szívesebben szóba állnak arab nyelven beszélőkkel, illetve amúgy sem tudtunk autót bérelni, így jobbnak láttuk, ha egy tapasztalat, helyi szervezőre bízzuk magunkat.
Ez a program úgy indult, hogy egy 10 fős kisbusz felvett minket a hotel előtt és elvitt a Desert adventure park-ba. Itt a program része volt bő fél óra quad-ozás, fél óra buggy-zás (homokfutó), majd egy telepített beduin falu meglátogatása egy elég vad dzsipezés után. A program része volt továbbá egy rövid tevegelés, egy beduin show és egy vacsora. Az egész nap nagyon jó élmény azoknak, akik korábban nem vettek részt ilyen safari túrán. Tömény, impulzusokkal teli. (Dubai-hoz képest annyiban más az élmény, hogy ott homok, míg itt kősivatag van.) Két dolgot emelnék ki, ami számomra a legjobb élmény volt. Az egyik a dzsipezés. Ez nem olyan volt, mint amikor egy flinces-flancos dzsippel kerülgeted a lyukakat a Gyömrői úton. Itt ütött-kopott, sokat látott autók vannak, aminek 1 órán keresztül a tetejébe próbálsz kapaszkodni, miközben a feneked percenként emelkedik el a székből. A másik, ami sokat adott hozzá a naphoz, a “saját” idegenvezetőnk volt. Piros 4 éve költözött ki Egyiptomba és amellett, hogy egész nap guide-olt minket, ellátott rengeteg érdekes infóval is.
A safari túra ára: 30 dollár/fő, szerintem nagyon megéri benevezni rá.
Luxor túra
Szintén a Mazin tours segítségével eljutottunk egy klasszikus egynapos luxori túrára is. A 4 órás buszos odaút első része nagyrészt várakozással, katonai csekkolással és az egyhangú sivatagon átvágtatással telt. Amikor aztán elértünk a Nílushoz, szájtátva néztük az apró mezőgazdaságból élő falvakat. Csacsiháton vágtató emberek, cukornádat szállító teherautók, banánt gyűjtő asszonyok és porban focizó gyerekek végtelen során keresztül vezetett az utunk Luxorig. Vonzó, de egyben a mi életmódunktól távol álló helyek, amikben egy magunkfajta modern, városi fiatal nem tudna sokáig megmaradni. Bár a nap további programjai lenyűgözőek voltak, bevallom, ez a látvány még nagyobb hatást gyakorolt rám.
A program részeként megnéztük a Karnak-i templomot, áthajóztunk a Níluson egy partmenti étterembe ebédelni, meglátogattunk 3+1 sírkamrát a Királyok völgyében (Tutankhamon múmiáját külön kell fizetni, kb. 3000 Ft/fő), megnéztük Hatsepszut halotti templomát, egy alabástromfaragó “műhelyet”, illetve a Memnón-kolosszusokat. Ha szerettünk volna, elvittek volna egy szuveníres körre is, de mi ezt kihagytuk. A túra 14 óra volt, amiből jó 8 órát töltöttünk a buszban. A sofőr bár nagyon jól vezetett, de persze egyiptomi stílusban. Magyarul: sávok nincsenek, indexet felejtsd el, egy-egy centi van a két autó közt, egyfolytában szól a duda, előzünk akkor is, ha jönnek szembe és 100 helyett a 150-et is megütjük. Igazi bátorságpróba azoknak, akik a németesebb stílusú közlekedéshez szoktak. Ami számomra ennél kellemetlenebb volt, az a fekvőrendőrök végeláthatatlan sora. Minden kereszteződésben 2 fekvőrendőr van. Nem számoltam, de nem csodálkoznék, ha 8 óra alatt elértük volna a 200 db-ot. Ha valaki nem bírja a rázós buszutakat, akkor a napteje mellé dobjon be egy dedalont is.
A program során amúgy itt is volt velünk egy helyi, de magyarul is beszélő idegenvezető, aki segített, hogy mindenhova zökkenőmentes legyen a bejutásunk.
Kaja
Mivel mi vegánok vagyunk, így a kajáról nem is szeretnék túl sokat írni, mert nem vagyunk mérvadóak. A resort-ban végig meg tudtuk oldani a kajálást, bár túl változatosnak nem nevezhető amiket ettünk. Gyümölcsöt, zabkását, helyi pitát, rizst, krumplit és tésztát tudtunk enni rengeteg zöldséggel. A gyümölcsök és zöldségek nagy része ténylegesen kint termett, így nagyon finomak voltak, kész kánaán a magamfajtának. Szó mi szó, egy hét után már igencsak untuk ezeket a kajákat, de legalább egészségesen étkeztünk.
Egyiptomi mentalitás
A helyiek mentalitása egy kissé távol áll tőlem, emiatt néha nehéz is volt tolerálni a viselkedésüket. Elég nyomulós típusok, addig erőltetik rád a szolgáltatásukat, amíg vagy be nem adod a derekad vagy pedig már nem túl kedvesen válaszolsz vissza nekik. Pl. taxisok, árusok. Emellett ahol tudnak, ott próbálnak lehúzni. Pl. a Királyok völgyében mikor próbálod befogadni a 3000 éves díszített sírkamrák látványát, rendre kiszednék a kezedből a telefont, hogy pénzért olyan fotókat készítsenek neked, ami már egy lezárt területen van. Az ilyesfajta viselkedést amúgy a resort-ban nem tapasztaltuk, illetve máshol sem ért minket nagyon rossz élmény, csak nem nehéz megbarátkozni azzal, hogy ők ilyenek.
A helyiek mentalitása egy kissé távol áll tőlem, emiatt néha nehéz is volt tolerálni a viselkedésüket. Elég nyomulós típusok, addig erőltetik rád a szolgáltatásukat, amíg vagy be nem adod a derekad vagy pedig már nem túl kedvesen válaszolsz vissza nekik. Pl. taxisok, árusok. Emellett ahol tudnak, ott próbálnak lehúzni. Pl. a Királyok völgyében mikor próbálod befogadni a 3000 éves díszített sírkamrák látványát, rendre kiszednék a kezedből a telefont, hogy pénzért olyan fotókat készítsenek neked, ami már egy lezárt területen van. Az ilyesfajta viselkedést amúgy a resort-ban nem tapasztaltuk, illetve máshol sem ért minket nagyon rossz élmény, csak nem nehéz megbarátkozni azzal, hogy ők ilyenek.
Ami még szokatlan volt számomra, hogy a legtöbb poszton kétszer annyi ember dolgozik, mint amennyi valójában csinál is valamit. Na nem mintha ilyet nem láttam volna itthon, de Egyiptomban kb. mindenhol ezt láttam az egy hét alatt. Bizonyára jobban viselik az unalmat, mint én.
A fáraó átka
A hírhedt vírus, ami kísértetiesen hasonlít az itthoni hányás-hasmenéses vírusra. Rejtély, hogy ki kapja el és pontosan miért és az is, hogy akit nem talál meg a fáraó átka, ő miért ússza meg. Én alapvetően úgy vágtam neki az útnak, hogy minden oké lesz, nem készültem gyógyszerekkel, nem aggodalmaskodtam, hogy jajj mi lesz ha elkapjuk. Sajnos a pozitív hozzáállásom most nem jött be, mert a férjem elkapta. Nem indult olyan vészesen a dolog, de sajnos a helyzet egyre rosszabb lett estére, illetve a híres kinti gyógyszert, az Antinal-t is későn kezdte el szedni rá, így végül a biztosító segítségével bementünk egy kórházba.
A kórház alapvetően nem volt egy csilivili, modern hely, de azonnal kiszolgáltak minket, kaptunk egy kétágyas szobát és bár éjszakára is bent tartották, én is bent maradhattam. Kapott mindenféle csoda- és nemcsodaszereket, illetve olyat is, amiről a mai napig nem tudjuk, hogy mi volt. Bár alapvetően másnapra jobban lett és bő fél nap után hazaengedtek minket, de az élményt nem kívánom senkinek. A kórházban kevesen beszéltek angolul, a nővérek pl. egyáltalán nem, és folyamatos infóhiányban voltunk. Senki nem akarta megmondani, hogy milyen lépés következik, meddig és mire kell várnunk stb. Hát igen, ez is kísértetiesen hasonlít az itthoni helyzetre.
Az alábbi sztorit amúgy azért írtam le, hogy ha valakivel ilyen történik, ne essen kétségbe. Amilyen gyorsan csak lehet, konzultáljon orvossal vagy a biztosítót igénybe véve, menjen be egy kórházba. Sokkal megnyugtatóbb és célravezetőbb összességében, mint egy hotelszobában vergődni, pláne, hogy magától lehet hogy csak nagyon sokára múlna el a betegség. Amúgy a kórházi fél nap olyannyira segítségére volt, hogy másnap már részt tudtunk venni a 14 órás luxori túrán, ami igen szép teljesítmény.
Összességében pozitív élmény volt Egyiptom, felülírta a korábbi negatív tapasztalatomat. A resort, az új, Európától eltérő környezet, az állandó napsütés és a lenyűgöző több ezer éves történelem miatt úgy érzem, hogy megérte ellátogatni ebbe a térségbe.
Összességében pozitív élmény volt Egyiptom, felülírta a korábbi negatív tapasztalatomat. A resort, az új, Európától eltérő környezet, az állandó napsütés és a lenyűgöző több ezer éves történelem miatt úgy érzem, hogy megérte ellátogatni ebbe a térségbe.
A fotók saját készítésűek.
Nemrég nekifogtam egy 
