Míg az előző  és az azelőtti bejegyzés is a pakoláshoz kapcsolódó tippekről szólt, addig a befejező rész a szigeten tapasztaltakat foglalja össze, dióhéjban.

Rugalmasság
Mielőtt elindultunk, szokásunkhoz híven elterveztük, hogy saccperkábé hogy néz majd ki a szigeten töltött hetünk. Na, ebből nem sok lett. Vagyis nem úgy, ahogy elképzeltük. Első napunkon még a fenekünkön volt a tojáshéj és nem csekkoltuk az időjárást, melynek az lett a következménye, hogy bugyiig áztunk. Ebből tanulva rájöttünk, hogy csak pár órára előre lehet tervezni, mert bármelyik percben bekúszhat az égre egy kövér kis felhő, ami három perc alatt eláztat. Így már eggyel nehezebb a sztori. Volt olyan nap, hogy már reggel 7-kor masíroztunk az egyik látnivaló felé, de olyan is, hogy délig az orrunkat sem tudtuk kidugni a szállásról, mert annyira szakadt az eső. Emiatt igen változatos lett a napirendünk. Volt olyan napunk, hogy elindultunk megnézni 5 látnivalót, de 3 után elkezdett szakadni az eső. Hazamentünk és csak másnap mentünk vissza a maradék 2-höz. Mindez kicsit több utazást és feszültséget eredményez, de nincs mit tenni, alkalmazkodni kell, hacsak nincs kedvünk minden este hajszárítóval szárítani a cuccainkat.

Kényelem
Ez az út nem a kényelemről szól. Néha egy-egy szélvihar kellős közepén sóvárogtunk egy koktélszürcsölés-tengerparti nyaralás után, de aztán mindig jött egy olyan természeti látványosság, ami levett minket a lábunkról és már nem is zavart, hogy nem a forró homokban flangálunk épp. Azért persze nem a sarkvidékre kell készülni. Azért is szerveztük meg magunknak az utat, hogy ne más döntse el helyettünk, hogy mikor pihennénk vagy ennénk éppen és hol. Mindennap láttunk valami lenyűgözőt, bejártuk a teljes déli partszakaszt, de azért maradt idő a pihenésre, minőségi beszélgetésekre is.

Kocsikázás
Mi 7 napot töltöttünk a szigeten, ami korántsem elég a teljes sziget felfedezéséhez. Jó tempóban így nagyjából a sziget fele járható be, mert irdatlan távolságok vannak. Aki nem csak autóban szeretné tölteni a hetet, annak azt ajánlom, hogy a teljes szigetre 12-14 napot, a felére (csak a déli vagy csak az északi szakasz) 7-8 napot szánjon.

Kihagyhatatlan
Szubjektív véleményem szerint 2 kihagyhatatlan látnivaló van a déli részen. Az egyik a Bláskógabyggð nevű helyen található vízesés. (Bruarfoss). Nehéz megtalálni, kis kacskaringós turistaút vezet el ide, de a látvány pazar. Elképesztő kék színű és bárhogy is fotózod, tuti lájkvadász.
A másik ilyen hely számomra a Glacier lagoon volt. Ez már elég messze van, a reptérhez képest a sziget túlvégében, Jökulsárlón-nál. Mindezek mellett még irtó hideg is van, de nagyon megéri elnézni oda. Óriási, "világítókék" jégtömbök úsznak a vízen, felette pedig sirályrajok köröznek. Páratlan látvány.

Kihagyható
Szinte semmi! Minden, amit láttunk, az csodaszép!
De azért, hogy említsek egyet, szubjektív véleményem szerint a Blue Lagoon az egyetlen, ami mégiscsak kihagyható. Egy kis tanakodást követően tényleg ki is hagytuk. Ennek két oka van. Az egyik, hogy forintra átszámolva közel 18.000 HUF volt fejenként az "alap" belépő. Oké, azt mindenki tudja, hogy Izland drága. De ezt azért túlzásnak éreztük. Úgyhogy bár képek alapján csodásnak tűnik, de mégsem mentünk el. A másik ok a tömeg. A Blue Lagoon olyan turistalátványossággá nőtte ki magát, hogy rendre annyi ember látogatja, hogy az már elvesz az egyéni élményből. Mindenki ezt mesélte, így az elképesztően magas belépőár mellett ez is egy eltántorító tényező volt.
Vigasztalásul csak annyit, hogy a szigeten több olyan hely van, ahol melegvízű forrásban fürödhetünk, ingyen. Pl.: Sveitarfélagið Ölfus, ahol egy csodaszép kis túraútvonal végpontján nyílik lehetőségünk egy kis mártózásra.

Végezetül pedig csak annyit mondok: ne habozzatok, tegyétek fel Izlandot a bakancslistátokra! :)