Mindennek megvan a maga jó oldala. Én ezt tartom és próbálom is így élni az életem. Még ha valami látszólag nagyon rossz és negatív is köszönt be az életünkbe, annak is megvan a pozitív hozadéka, még ha nem is látszik elsőre. Érdemes addig kutatni, gondolkozni, amíg fel nem fedezünk párat.

Nemrég megtapasztaltam, hogy milyen munkanélkülinek lenni. Saját döntés volt, de ennek ellenére nem minden szempontból könnyű időszak. A következőkben arra szeretnék rámutatni, hogy miért is jó egy ilyen rövid “career break”. Persze itt most nem a tartós munkanélküliségre gondolok, hanem arra az esetre, ha az embernek úgy alakul az élete, hogy két munkája között eltelik egy rövidebb, feltöltődéssel, önfejlesztéssel, munkakereséssel töltött idő.

1. Van időd!

A mai kapkodó, állandóan nyüzsgő városi életünkben aminek az egyik legnagyobb hiányát éljük, az az idő. Nincs időnk semmire, mindig rohanunk, kapkodunk, nem tudjuk megélni a pillanatot. Nem mondom, hogy attól, hogy nem dolgozom időmilliomos lettem, de komótosabbak a hétköznapok. Egyszer csak azon kapod magad, hogy nem rohansz a busz után, nem nézegeted az órádat a barátnőddel való kávézás közben vagy nem kapsz sikitófrászt amikor sor van előtted a boltban. Néha “csak úgy” sétálsz az utcán, vagy “csak úgy” elolvasol egy könyvet, látszólag cél nélkül. És ez így jó! Ezt is jó átélni.

2. Megtanulhatsz főzni!

Nő létemre kezdett kényelmetlenné válni, hogy nem tudtam főzni. Hát most megtanultam! :) Munkanélküliként az átlagembernek több ideje és kevesebb pénze van, így az éttermekbe járkálás helyett ez egy könnyű spórolási trükk. Nem mellesleg persze egészségesebb is. Míg azelőtt kidobott időnek éreztem, most kifejezetten élvezem ha süthetek-főzhetek, főleg ha ezzel még valakinek örömet is okozhatok.

3. Sportolhatsz!

Sok ember a saját elmondása szerint azért nem sportol, mert nincs rá ideje. Vagy ha éppen van, akkor meg már annyira fáradt, hogy nincs ereje. Ez teljesen megváltozik, ha az embernek egy időre nincs munkája. Akkor és annyiszor mozogsz, amennyiszer szeretnél. Nem kell nézni az órát, hogy “jajj, elkések, ha még 1 km-ert lefutok” vagy nem kell arra kényszeríteni a testünket, hogy akkor eddzen, amikor még nem ébredt fel, vagy már fáradt. Sokkal többet és látványosabban lehet egy ilyen időszakban fejlődni és könnyebb a kitűzött célokat -például egy félmaraton lefutása- elérni.

3. Máshogy is lehetsz hasznos!

Az emberek nagy többségének egy alap jellemvonása, hogy folyamatosan hasznosnak szeretnék érezni magukat. Tevékeny, alkotó, értékes tevékenységet szeretnének folytatni. Sok ember szerint ez csak a munkában lehetséges. Ez persze teljesen érthető, hisz az ébren töltött óráink legnagyobb részét a munka teszi ki, illetve ha valaki ügyes, akkor a munkája a szenvedélye lesz. De ha valaki nem találta meg magát a munkájában és kilép, akkor sem kell elkeseredni, hisz számtalan más dologban is lehetünk hasznosak. Ilyenkor lehetőség van arra, hogy olyan dolgokba tegyünk energiát mint például párkapcsolat, család esetleg egy önkéntes munka vagy egy olyan hobbi elsajátítása, amire azelőtt nem volt lehetőségünk. A lényeg, hogy találjunk célt, próbáljunk ki olyan dolgokat, amiről előtte idő vagy energia híján csak áhítoztunk.

4. Több időd van magadra!

Ha az ember dolgozik, emellett van hobbija és még a kapcsolatait is próbálja ápolni, a legkevésbé sem jut arra ideje, hogy magával foglalkozzon. Ilyenkor könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy hetek óta semmi máson nem gondolkoztunk el, csak azon, hogy mit együnk ebédre vagy, hogy mikor keljünk fel másnap. Kontrollálatlanul cikázhatnak ilyenkor a gondolataink, anélkül, hogy megálljt tudnánk nekik parancsolni. Amikor viszont nyakunkba szakad a sok szabadidő, akkor muszáj leszünk egy kicsit magunkra figyelni. Ilyenkor feljönnek kérdések, mint például, hogy “Ki is vagyok én?” “Mit is szeretnék magammal kezdeni?” “Mik a céljaim?” és még sorolhatnám. Ezekre választ kell találnunk. Ez az időszak a legmegfelelőbb az önismereti munkára, felmerülő kérdéseink megválaszolására.

Biztos vagyok benne, hogy még nagyon sok pozitív és persze sok negatív aspektust lehetne felsorakoztatni, de ezt csupán ízelítőnek szántam, melyek a saját megéléseimen alapulnak.